top of page

Gyermek tüdőgyógyász: Így párásíts a gyerekszobában télen

Updated: Feb 8


Már évtizedekkel ezelőtt is tettek az édesanyák vízzel teli edényt a konvektorra a téli időszakban. Napjainkban a hidegpárásító készülékeket ajánlják a szülőknek. Mi a különbség a hideg és meleg pára egészségre gyakorolt hatása között? Mennyi a

lakás ideális páratartalma? A témában dr. Papp Esztert, a Zero Medical csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, gyermek tüdőgyógyász szakorvosát kérdeztük.


- Miért jó a párásítás légúti betegségek esetén?


- Ahhoz, hogy ezt megértsük, először is ismernünk kell a légutainkat. Az egész

légúti rendszer olyan, mint egy barlangi járatrendszer termekkel és az őket

összekötő tágabb - szűkebb járatokkal. A barlangrendszer minden egyes

részét belülről nyálkahártya béleli. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy toll

belsejét, melyet lapos párnák bélelnek egészséges esetben. Hurutok során

azonban ezek a párnák megduzzadnak, mint a felütögetett párnák. Mivel a

duzzadt párnák a légutak falai miatt kifelé nem, csak befelé tudnak

terjeszkedni, a járatokban a levegő útja beszűkül. Gyerekek esetében fontos

erre külön gondolni, hiszen minél kisebbek, annál szűkebbek eleve a járataik,

annál ezért hamarabb dugul el orruk, alakul ki gége-, vagy akár

hörgőszűkületük. Másrészt a gyulladás következtében a nyálkahártyák

felszínén amúgy is termelődő váladék mennyisége általában növekszik, állaga

változik (valamennyire ezek is pluszban szűkítik a légutakat).


- A párás levegő a hurutok esetén azért fontos, mert ezt a gyulladásos

izzadmányt segít bizonyos mértékig lazítani. Gondoljunk bele, ha száraz,

kevésbé párás levegőt lélegzünk be, azt a saját légutainkban fogjuk pára

dúsítani, majd kilélegezve gyakorlatilag a saját légutaink nedvességéből

fokozzuk a levegő páratartalmát. Ugyanakkor e folyamat során saját légúti

váladékunk víztartalma csökken, szikkadtabbá, nehezebben üríthetővé válik.

A fertőzött váladék tovább pang odabent. A meleg, nedves helyek pedig

kedveznek a kórokozók további szaporodásának, fokozva ezzel a fertőzést.

Mindezek miatt érdemes mind akut, mind krónikus légúti betegségben a

lakások levegőjét párásítani. Javasolt külön is inhalálni betegségek idején sót

tartalmazó vízzel, mert segít a sűrű, kocsonyás váladékokat elfolyósítani,

ezáltal üríteni.


- Betegség esetén miért jobb a hideg, mint a meleg pára?


- A belélegzett meleg párás levegő tisztító hatással van a légutakra, fokozza a

be- és kilélegzett levegő mennyiségét. Akár a törülköző alatti inhalálásra, akár

a szaunázásra gondolunk, mindkettő során megnő a légzési perctérfogat -

automatikusan felületesebben, de gyorsabban kezdünk lélegezni. A

légzőrendszert jellemző különböző mérhető értékek - mint például a

vitálkapacitás, erőltetett kilégzés során egy másodperc alatt kilégzett

levegőtérfogat - kis mértékben ugyan, de emelkednek. Mindez segíti a

légcserét és ezáltal a tüdő jobb átszellőzését eredményezi, ám ezen

változások a melegből kijőve rövid idő alatt visszaállnak a kiindulási értékekre.

- Rendszeres párás meleg levegő inhalálása a hurutok megelőzése mellett a

légutakat gyógyulásban is segíti, mint pl. krónikus arcüreggyulladások esetén.

Mindemellett tudnunk kell, hogy akut betegség idején a meleg fokozza a

keringést – törülköző alatt inhalálva helyileg vagy, ha túl meleg van a

lakásban. Ennek következtében az erek jobban kitágulnak, a nyálkahártyák

jobban megduzzadnak. Emiatt orrunk bedugulhat, nehézlégzések

fokozódhatnak, így krupp illetve asztmás roham esetén semmiképp nem

ajánlott meleg párás levegő inhalálása! Kamillateával való inhalálás a

pollenallergiásoknál, asztmásoknál súlyos tüneteket provokálhat! A fokozott

keringés ugyanakkor segít a gyulladást keltő anyagok elszállításában, segítve

a gyógyulási folyamatot.























- Tehát a hideg pára nem okozza a nyálkahártya duzzanatát?

- A hideg párás levegő a pára jótékony hatásai mellett a gyulladt nyálkahártyát

nyugtatja, benne a kisereket összehúzza. Ezáltal enyhíti a gyulladásos

folyamatokat jellemző ödéma mértékét, csökkenti a nyálkahártyák duzzanatát,

tágítva a légutakat. Így kruppos roham esetén mindenképpen javasolt

kifejezetten hideg levegőn tartózkodás, nyáron, amikor nincs erre mód, gyors

segélyként akár a nyitott ajtajú fagyasztó elé ülés is szóba jöhet. Ugyanakkor

a hideg levegő az arra érzékenyeknél asztmás rohamot provokálhat!


- A légutak egészsége szempontjából mennyi a lakás ideális

hőmérséklete?

- Egészséges állapotban a 19-21 °C-os levegő tekintető ideálisnak a lakásban.


- A kruppon kívül milyen légúti betegségek esetén ajánlott kifejezetten a

hidegpárásító használata?

- A fent leírtak alapján mértékkel minden légúti betegségben javasolható. A

kiszáradt nyálkahártya egyrészt irritáló, köhögést, orrban égő érzést provokál,

másrészt az nyálkahártya immunvédekezése lecsökken, kórokozók sokkal

könnyebben elszaporodnak rajta. Így egészséges állapotban is célszerű a

lakások levegőjének páratartalmát folyamatosan az ideális 40-60% között

tartani.


- Mire érdemes figyelni a hidegpárásító készülék használata során?

- Használatuk során rendkívül fontos a rendszeres takarításuk, a víz kiürítése,

mert a pangó vízben könnyen elszaporodhatnak baktériumok, gombák,

melyeket aztán a levegőbe porlasztva, könnyen tüdőgyulladást is okozhatnak -

elég, ha csak a klíma berendezések által terjesztett Legionella fertőzésekre

gondolunk.


- Párásító készülék hiányában sokan próbálnak meg radiátorra tett vizes

törölközővel párásítani a gyerekszobában. Van-e olyan házi módszer,

ami valóban hatásos lehet?


- Nagyméretű vizes törülköző, ruhák teregetése mindenképp célszerű, mert

nagy felületen bocsátanak párát a levegőbe. A kisebb edények radiátorra téve

kevésbé hatékonyak, hiszen azokból kevesebb víz kisebb felületen tud a

légtérbe jutni. Arra mindenképp érdemes figyelni, hogy szinte folyamatosan

legyen vizes ruha, mely párásítja a levegőt. Ugyanakkor arra is fontos ügyelni,

hogy ne képezzünk az ablakokon lecsorgó párát, hőhidakat, mert azok viszont

a penész, az atkák, és gombák megtelepedésének, elszaporodásának is

kedveznek. Azonkívül a túlzott párásítás betegséget is okozhat. Az első,

túlzott párásítás miatt kialakult „párásító-lázról”, mely köhögéssel, lázzal,

nehézlégzéssel jár, 1959-ben számoltak be először orvosi cikkben. Hasonló

veszélyt jelenthetnek a szobai szökőkutak vagy hidromasszázs kádak is.


Összességében elmondható, hogy a mérték a fontos. Mérték a párában,

mérték akár a hideg vagy meleg tekintetében. Otthoni vizes / párásító

készülékeinket / diffúzorainkat rendszeresen takarítsuk! Azt azonban

mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia, mennyire meleg vagy hűvös esik jól az adott betegségben!

6 views0 comments

Comments


bottom of page