Asztmás a gyerekem, vagy csak sokszor beteg? 7 jel, amit érdemes komolyan venni
Dr. Papp Eszter vagyok, gyermektüdőgyógyász. A rendeléseimen gyakran találkozom olyan szülőkkel, akik hónapok, néha évek óta ugyanazzal a kérdéssel érkeznek:
„Doktornő, lehet, hogy asztmás a gyermekem, vagy egyszerűen csak sokat beteg?”
Ez különösen óvodáskorban nehéz kérdés. A gyermekek sok légúti fertőzésen eshetnek át, a köhögés pedig egy-egy nátha után hosszabb ideig is megmaradhat.
De mikor érdemes arra gondolni, hogy nem csupán újabb és újabb megfázásokról van szó?
Vannak bizonyos tünetek és visszatérő mintázatok, amelyekre gyermektüdőgyógyászként különösen odafigyelek.
Asztmás a gyerekem, vagy csak sokszor beteg? 7 jel, amit érdemes komolyan venni
1. Minden nátha után hetekig köhög
Egy légúti fertőzés után teljesen előfordulhat, hogy a köhögés még egy ideig fennmarad.
Ami azonban már figyelmet érdemel, ha szinte minden egyes náthát ugyanaz a forgatókönyv követ:
nátha → köhögés → éjszakai köhögés → hetekig tartó panasz.
Ha a gyermek egyébként már jól van, de a köhögése újra és újra elhúzódik, érdemes megvizsgálni, hogy nem áll-e a háttérben fokozott légúti érzékenység vagy más légúti probléma.
2. Éjszaka rendszeresen köhög
Az éjszakai köhögést sok szülő egyszerűen a nátha maradványtünetének gondolja.
Ez valóban lehet az oka.
De ha a gyermek visszatérően, akár betegségtől függetlenül is éjszaka köhög, azt érdemes megemlíteni a gyermekorvosnak.
Különösen akkor, ha a köhögés felébreszti, vagy az alvását rendszeresen megzavarja.
Az éjszakai köhögés bizonyos esetekben az asztma egyik tünete is lehet.
3. Futás után köhög
Ez az egyik olyan tünet, amit a szülők gyakran félreértenek.
„Nem bírja a futást.”
„Nincs jó kondiban.”
„Minden gyerek köhög, ha sokat fut.”
Természetesen a sportolás kifáraszthatja a gyermeket.
De ha rendszeresen köhög futás vagy intenzívebb mozgás után, esetleg sípoló légzés vagy légszomj is jelentkezik, érdemes kivizsgálni.
A terhelés bizonyos gyermekeknél előhozhatja a légúti tüneteket akkor is, ha nyugalomban teljesen panaszmentesek.
4. Sípoló hangot hallunk a légzésénél
A sípoló légzés gyermekkorban többféle ok miatt jelentkezhet.
Egy vírusos fertőzés során például átmenetileg is kialakulhat.
Ha azonban a gyermek visszatérően sípol, különösen akkor, ha ezt nemcsak fertőzések alatt tapasztaljuk, érdemes gyermektüdőgyógyászati kivizsgálást kérni.
A sípoló légzés önmagában még nem jelenti azt, hogy a gyermek asztmás.
De fontos jel lehet.
5. Hideg levegőn kezd köhögni
„Ahogy kijön a hidegbe, elkezd köhögni.”
Ezt is gyakran hallom a rendelésen.
A hideg, száraz levegő egyes gyermekeknél irritálhatja a légutakat, és bizonyos esetekben légúti tüneteket válthat ki.
Ha ez rendszeresen megtörténik, különösen sportolással vagy éjszakai köhögéssel együtt, érdemes megfigyelni a tünetek mintázatát.
6. A gyermek hamarabb elfárad sportolás közben, mint a társai
Ez az a jel, amelyet könnyű egyszerűen „rossz kondíciónak” gondolni.
De ha a gyermek rendszeresen lemarad a többiektől, gyakran megáll futás közben, köhög, kifullad, vagy azt mondja, hogy „nem kapok levegőt”, annak érdemes utánajárni.
A gyermek nem mindig tudja pontosan megfogalmazni, mit érez.
Lehet, hogy nem azt mondja, hogy nehézlégzése van.
Csak azt mondja:
„Nem akarok futni.”
„Elfáradtam.”
„Fáj a mellkasom.”
„Nem tudok olyan gyorsan futni, mint a többiek.”
Ezeket a jelzéseket érdemes komolyan venni.
7. A gyermeknek akkor is vannak légúti tünetei, amikor éppen nem beteg
Ez talán az egyik legfontosabb különbség.
Ha a gyermek közösségbe jár, természetes, hogy gyakran találkozik vírusokkal.
Más kérdés azonban, ha a légúti panaszok a fertőzések között sem tűnnek el teljesen.
Például a gyermek:
rendszeresen köhög éjszaka,
sportolás után köhög,
időnként sípol,
hideg levegőn köhög,
vagy bizonyos helyzetekben nehezebben veszi a levegőt.
Ilyenkor már érdemes nem egyszerűen a következő náthára várni.
Akkor minden sokat beteg gyermek asztmás?
Nem.
És ezt nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni.
Gyermekkorban a gyakori légúti fertőzések önmagukban nem jelentik azt, hogy a gyermeknek asztmája van.
Az asztma diagnózisa nem egyetlen köhögés vagy egyetlen sípoló légzés alapján születik meg.
A tünetek jellegét, gyakoriságát, kiváltó tényezőit, a gyermek életkorát, előzményeit és a vizsgálati eredményeket együtt kell értékelni.
Ezért nem érdemes otthon diagnózist felállítani.
Amit viszont érdemes megfigyelni, az a visszatérő mintázat.
Mit érdemes elmondani a gyermektüdőgyógyászati vizsgálaton?
A rendelésre érdemes minél több konkrét információval érkezni.
Például:
Milyen gyakran beteg a gyermek?
Mennyi ideig köhög egy-egy fertőzés után?
Éjszaka is köhög?
Sportolás után köhög vagy kifullad?
Volt már sípoló légzése?
Hideg levegőn jelentkeznek panaszai?
Teljesen panaszmentes két betegség között?
Ha a szülő ezekre már tud válaszolni, az sokat segíthet a kivizsgálás során.
Mikor forduljunk gyermektüdőgyógyászhoz?
Ha a gyermek visszatérően köhög, sípol, terhelésre légúti panaszai vannak, rendszeresen éjszaka köhög, vagy a légúti tünetek jelentősen befolyásolják az alvását, sportolását vagy mindennapi életét, érdemes gyermekorvossal egyeztetni.
Szükség esetén gyermektüdőgyógyászati vizsgálat segíthet annak tisztázásában, hogy valóban fennáll-e légúti betegség, és ha igen, milyen további vizsgálatra vagy kezelésre van szükség.
Ne a diagnózist keressük otthon – a mintázatot figyeljük
Szülőként teljesen érthető, ha egy idő után felmerül a kérdés:
„Lehet, hogy asztmás?”
De nem feltétlenül ezt kell elsőként eldönteni.
Sokkal hasznosabb megfigyelni:
Mikor köhög?
Mi váltja ki?
Mennyi ideig tart?
Visszatér-e ugyanaz a helyzet?
Van-e sípoló légzés vagy nehézlégzés?
Gyermektüdőgyógyászként ezekből a részletekből tudok igazán közelebb kerülni ahhoz, hogy mi történik a gyermek légutaiban.
Ha a gyermek gyakran beteg, az még nem jelenti azt, hogy asztmás. Ha azonban a légúti tünetek jellegzetes helyzetekben újra és újra visszatérnek, érdemes utánajárni.
A cél nem az, hogy minden köhögés mögött betegséget keressünk.
Hanem az, hogy egyetlen gyermek se maradjon azért kezeletlenül, mert a visszatérő tüneteit évekig egyszerűen „gyakori megfázásnak” gondoltuk.
Dr. Papp Eszter gyermektüdőgyógyász
Hozzászólások