Dr. Papp Eszter vagyok – gyermektüdőgyógyász, gyermekorvos és a gyermekek testi-lelki egészségének elkötelezett támogatója

Mit jelent számomra gyógyítani egy gyermeket? Talán sokkal többet annál, mint hogy felállítunk egy diagnózist, felírunk egy kezelést, majd elköszönünk egymástól.

Dr. Papp Eszter vagyok, gyermekorvos és gyermektüdőgyógyász. Több mint két évtizede foglalkozom gyermekek egészségével, és az évek során egyre erősebbé vált bennem a felismerés: a gyermek testi tüneteit nem mindig lehet önmagában, a test többi részétől és a lelki folyamatoktól függetlenül megérteni.

Ezért ma már nemcsak a gyermekek légúti betegségei, hanem a légzés, a pszichoszomatika, az önismeret és a testi-lelki egyensúly is a szakmai érdeklődésem középpontjában áll.

Az orvosi pálya: miért éppen a gyerekek?

1974-ben születtem, orvoscsaládból származom. 1999-ben végeztem az akkor még Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.

Bár az egyetemi évek alatt sokféle orvosi területtel találkoztam, egy felnőtt belgyógyászati osztályon töltött gyakorlat során vált véglegessé bennem a döntés: gyerekekkel szeretnék foglalkozni.

A gyermekekkel való munka sokszor érzelmileg nehéz. Beteg gyermeket látni egy szülő számára és egy orvos számára is megterhelő lehet. De van valami, ami számomra mindennél többet jelent:

amikor a gyermek már egy kicsit jobban van.

Amikor előbújik a huncut oldala.

Amikor újra nevet.Amikor kíváncsiskodni kezd.

Amikor pörög, játszik, betyárkodik.

A nagyobb gyermek pedig egyszer csak megnyílik, és bizalmába fogad.

Ezek azok a pillanatok, amelyek miatt ma is ezt a hivatást választanám.

Gyermekorvosból gyermektüdőgyógyász

Pályámat Budapesten, a Heim Pál Gyermekkórházban kezdtem, ahol rengeteg kis páciens mellett szerezhettem tapasztalatot.

2009-ben tettem le a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgát, majd 2014-ben gyermektüdőgyógyász szakképesítést szereztem.

Gyermektüdőgyógyászként különösen közel kerültek hozzám a krónikus légúti betegséggel élő gyermekek. A kórházi munkám során a cisztás fibrózissal élő gyermekek gondozásában is részt vettem.

A gyermekek légzése mindig is különösen fontos terület volt számomra. Az évek során azonban egyre inkább azt tapasztaltam, hogy a légzésről nem lehet kizárólag a tüdő és a légutak oldaláról gondolkodni.

A légzés kapcsolatban áll az egész szervezetünkkel – és azzal is, ahogyan megéljük a bennünket érő hatásokat.

Egy másik világ nyílt ki előttem: a pszichoszomatika

2009-ben, amikor úgy éreztem, hogy kezdek belefáradni a mindennapi munkába, egy szakfolyóiratban kétszer is szembejött velem egy képzés: a PPKE Integrált szülő-csecsemő konzulens képzése.

Akkor még nem tudtam pontosan, mi ez.

Csak azt éreztem: nekem erre szükségem van.

A képzés során a 0–5 éves gyermekek pszichoszomatikájával ismerkedtem meg, többek között olyan területekkel, mint az alvászavar, a fokozott sírás, az evészavar vagy a székrekedés.

Ez a képzés számomra nem egyszerűen egy újabb végzettséget jelentett. Egy egészen más szemléletet adott.

Megmutatta, hogy egy gyermek tünetei mögött sokszor olyan összetett folyamatok is meghúzódhatnak, amelyekre pusztán a testi tünetek vizsgálata nem ad teljes magyarázatot.

2012-ben fejeztem be ezt a tanulmányi utat, majd 2013-ban családkonzulens képzésen folytattam a tanulmányaimat, hogy még mélyebben megértsem a családban és a gyermek lelkében zajló folyamatokat.

Miért lett ennyire fontos számomra a gyermek lelki világa?

Egyre inkább azt láttam, hogy a gyermekekkel való foglalkozás során nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a közeget, amelyben a gyermek él.

A családot.

A kapcsolatokat.

A szülők félelmeit.

A gyermek saját érzéseit.

A megélt stresszt és feszültséget.

Meggyőződésem lett, hogy a gyermek egészségének támogatásához a testi tüneteken túl érdemes figyelmet fordítani a gyermek lelki és családi környezetére is.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden testi tünet „lelki eredetű”. Éppen ellenkezőleg: gyermektüdőgyógyászként számomra elsődleges a megfelelő orvosi kivizsgálás és a testi okok felismerése.

De hiszem, hogy a gyermek ennél több.

És az orvosnak is többet kell látnia egy diagnózisnál.

A légzés, mint új fókusz

Az elmúlt években egyre mélyebben kezdtem foglalkozni a légzés szerepével.

A jóga tradícióiból már korábban is tudtam, hogy a légzés fontos. Később azonban egyre több szakmai képzésen és tapasztalaton keresztül kezdtem megérteni, hogy milyen összetett folyamat a légzés.

Elvégeztem:

• a Buteyko légzésterápiás képzést,

• Komin Vlagyimir Vivation módszerét, amely a légzést pszichoszomatikai megközelítéssel kapcsolja össze,

• valamint Anders Olsson Tudatos légzés (Conscious Breathing) képzését, amelynek hivatalos oktatója lettem.

  
  

A légzéssel való munkában számomra az egyik legfontosabb felismerés az lett, hogy a légzés nem csupán egy automatikus testi folyamat, hanem az önszabályozás egyik fontos eszköze is lehet.

Ezért kezdtem el a légzésterápiát is oktatni.

És közben egyre jobban érdekelt a természetes támogatás is

A pszichológiai és légzéssel kapcsolatos tanulmányaim mellett az évek során az aromaterápia, a gyógynövények és a fitoterápia felé is fordult az érdeklődésem.

2016-tól a Panarom Aromaterapeuta Intézet képzésein tanultam, majd 2022-ben fitoterapeuta szakképesítést szereztem, emellett gyermekcoachingot is tanultam.

Ezeket a területeket azonban nem egymástól elszigetelt módszerekként szeretem szemlélni.

Sokkal inkább úgy, mint egy nagyobb kép egy-egy darabját.

Mit jelent számomra ma a gyógyítás?

Ma már egyre biztosabban érzem, hogy számomra a gyógyítás nem kizárólag a tünetek kezelését jelenti.

Szeretném az embert látni a tünet mögött.

Gyermek esetében pedig a gyermeket a családjával, a környezetével, a saját történetével együtt.

Gyermektüdőgyógyászként természetesen fontosnak tartom a légúti betegségek megfelelő felismerését és kezelését. Ugyanakkor az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra tanítottak, hogy érdemes kérdezni, figyelni és összefüggésekben gondolkodni.

Mi történik a gyermekkel?

Mióta vannak a tünetek?

Milyen környezetben jelentkeznek?

Hogyan alszik?Hogyan lélegzik?

Milyen terhelés éri?

És vajon mit próbál jelezni a szervezete?

Ezek a kérdések is részei annak a szemléletnek, amellyel a hozzám forduló gyermekekhez és családokhoz közelítek.

Hol találkozhatnak velem?

Jelenleg iskolaorvosként két budapesti III. kerületi iskolában dolgozom, emellett gyermekorvosként és gyermektüdőgyógyászként magánellátásban is dolgozom.

A munkám mellett a légzés terápiás lehetőségeivel is foglalkozom, és a tudatos légzés oktatásával is elkezdtem foglalkozni.

Az elmúlt több mint két évtizedben sokféle gyermekkel, családdal, betegséggel és élethelyzettel találkoztam. Ezek a találkozások folyamatosan formálták azt, ahogyan ma az egészségről és a gyógyításról gondolkodom.

Nem szeretnék soha csak egy diagnózist látni

Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmaznom, mit szeretnék adni a hozzám forduló családoknak, talán ezt mondanám:

szeretnék úgy segíteni, hogy közben ne csak a betegséget, hanem magát a gyermeket is lássam.

Mert egy gyermek nem egy röntgenfelvétel, nem egy lelet, nem egy köhögés, nem egy asztma diagnózis és nem egy tünetlista.

Ő egy egész ember, aki éppen növekszik, tanul, alkalmazkodik, érez, fél, örül, kérdez és fejlődik.

És talán éppen ezért lett számomra a gyermekgyógyászat és a gyermektüdőgyógyászat több egyszerű szakmánál.

Egy út lett, amelyen ma is tanulok.

Dr. Papp Eszter

gyermekorvos, gyermektüdőgyógyász

Budapest