Itt a szeptember – vele együtt érkeznek az őszi betegségek is? Mire számítsunk óvoda- és iskolakezdéskor?
- 4 nappal ezelőtt
- 4 perc olvasás
Dr. Papp Eszter vagyok, gyermektüdőgyógyász. A szeptember sok családban egy új kezdet: új óvoda, új iskola, új osztály, új barátok, új napirend.
És sokszor egy idő után egy új, kevésbé várt dolog is megjelenik:
az első nátha. Aztán a második. Aztán a köhögés.
A szülők ilyenkor gyakran érzik úgy, hogy alig kezdődött el az ősz, a gyermek máris egyik betegségből esik a másikba.
De miért éppen ősszel betegednek meg olyan gyakran a gyerekek? Mi számít még természetesnek az óvoda- vagy iskolakezdés után, és mikor érdemes arra gondolni, hogy nem egyszerűen a
közösségben terjedő vírusokról van szó?
Miért kezdődik ősszel a „betegeskedős időszak”?
Az óvoda és az iskola újra megtelik gyerekekkel a nyári szünet után.
A gyermekek sokkal több időt töltenek egymás közelében, zárt térben, és a légúti vírusok könnyebben terjedhetnek.
Ráadásul egy gyermek nem feltétlenül akkor fertőz, amikor már látványosan beteg. Így a közösségekben a különböző légúti vírusok könnyen körbejárhatnak.
Ezért az őszi-téli időszakban teljesen természetes, hogy sok gyermeknél gyakoribbá válnak a náthás, köhögéses megbetegedések.
Az viszont már más kérdés, hogyan zajlanak ezek a betegségek.
„Szeptemberben kezdte az óvodát, októberre már állandóan beteg”
Ez nagyon gyakori szülői tapasztalat.
Az óvodakezdés különösen megterhelő lehet abból a szempontból, hogy a gyermek korábban kevésbé találkozott közösségi környezetben terjedő kórokozókkal.
Egy nátha után pedig nem mindig szűnik meg azonnal minden tünet.
Az orrfolyás és a köhögés még akkor is fennmaradhat, amikor a gyermek egyébként már jól van.
Így könnyen kialakulhat az érzés:
„Folyamatosan beteg.”
Pedig előfordulhat, hogy több egymást követő fertőzésről van szó, amelyek között csak nagyon rövid tünetmentes időszak marad.
Mikor mondjuk azt, hogy „sokat beteg”?
Nincs egyetlen mágikus szám, ami alapján ki lehetne mondani, hogy egy gyermek túl sokszor beteg.
Nem önmagában a fertőzések száma a legfontosabb.
Sokkal többet árul el például:
milyen tünetek jelentkeznek,
mennyire súlyosak,
mennyi ideig tartanak,
teljesen meggyógyul-e közöttük a gyermek,
szükség van-e gyakran antibiotikumra vagy egyéb kezelésre,
illetve jelentkeznek-e légúti tünetek a fertőzésektől függetlenül is.
Ezért a „már megint beteg” mondat mögött mindig érdemes egy kicsit többet megnézni.
A köhögés az, ami sokszor a legtovább marad
Egy légúti fertőzés után a köhögés gyakran tovább fennállhat, mint az orrfolyás vagy a láz.
A légutak a fertőzés után még érzékenyek lehetnek, ezért a gyermek egy ideig köhöghet például hideg levegőn, futáskor vagy éjszaka.
Ez önmagában nem feltétlenül jelent betegséget.
De ha azt látjuk, hogy minden egyes nátha után hetekig tartó köhögés következik, már érdemes megállni egy pillanatra.
Miért történik ez újra és újra?
Óvodakezdés után köhög – vagy valami más áll a háttérben?
Gyermektüdőgyógyászként ilyenkor azt szeretem megvizsgálni, hogy a gyermek tünetei valóban csak a fertőzésekhez kapcsolódnak-e.
Vagy vannak olyan panaszai is, amelyek két betegség között is megjelennek.
Például:
Éjszaka is köhög?
Futás vagy sportolás után köhög?
Sípol a légzése?
Hideg levegőn rosszabbodnak a tünetei?
Nevetés vagy sírás után köhögni kezd?
A nátha elmúlása után még hosszú ideig köhög?
Ha ezek közül több is igaz, érdemes a tüneteket gyermekorvossal vagy gyermektüdőgyógyásszal megbeszélni.
Miért fontos ez szeptemberben?
Az iskolakezdés és az óvodakezdés sok gyermeknél egyébként is megváltoztatja a napi ritmust.
Korábbi kelés, kevesebb pihenés, több közösségi program, intenzívebb napok és új környezet várja őket.
Ha pedig egy gyermeknek már korábban is voltak visszatérő légúti panaszai, az őszi időszakban ezek feltűnőbbé válhatnak.
Ez különösen fontos lehet azoknál a gyermekeknél, akiknél már korábban is előfordult:
sípoló légzés,
elhúzódó köhögés,
éjszakai köhögés,
terhelésre jelentkező köhögés,
vagy visszatérő hörgőszűkület.
Mit tehet a szülő az őszi időszakban?
Az egyik legfontosabb dolog, hogy ne csak azt figyeljük, hányszor beteg a gyermek, hanem vezessük fejben vagy akár egy egyszerű jegyzetben a tünetek alakulását.
Hasznos lehet feljegyezni:
mikor kezdődött a betegség,
milyen tünetek jelentkeztek,
meddig tartott a láz,
meddig tartott a köhögés,
volt-e sípoló légzés,
mikor tért vissza a gyermek az óvodába vagy iskolába,
és teljesen tünetmentes lett-e két betegség között.
Néhány hónap után egészen érdekes mintázatok rajzolódhatnak ki.
És ezek az információk az orvosi vizsgálat során is nagyon hasznosak lehetnek.
Mikor ne várjunk a következő nátháig?
Ha a gyermeknél rendszeresen visszatérő légúti panaszokat tapasztalunk, nem feltétlenül kell minden alkalommal megvárni, amíg újra megbetegszik.
Érdemes kivizsgálást kérni például akkor, ha:
rendszeresen éjszaka köhög,
sportoláskor vagy futás után köhög,
sípoló légzése van,
a köhögése minden fertőzés után hetekig fennmarad,
két betegség között sem lesz teljesen panaszmentes,
vagy a légúti tünetek miatt nem tud úgy játszani, sportolni vagy aludni, mint korábban.
Ilyenkor nem biztos, hogy komoly betegség áll a háttérben.
De érdemes megtalálni a választ.
Az ősz nem egyenlő a betegséggel
Szeptemberben természetes, hogy a gyermekek több légúti fertőzéssel találkoznak.
Az óvoda és az iskola pedig valóban olyan közeg, ahol a nátha és a köhögés könnyen körbejárhat.
Nem az a cél, hogy minden egyes náthától megóvjuk a gyermeket – ez nem is reális.
Sokkal fontosabb megtanulni felismerni, mikor beszélünk egy újabb közösségi fertőzésről, és mikor látunk olyan visszatérő tünetmintázatot, amely már kivizsgálást igényelhet.
Ha pedig szeptemberben azt érzi, hogy „már megint köhög”, ne csak azt jegyezze meg, hogy beteg.
Figyelje meg azt is:
Mikor köhög?
Mennyi ideig köhög?
Mi váltja ki?
Teljesen elmúlik két betegség között?
Ezekből sokkal több minden kiderülhet, mint abból, hogy hányszor volt náthás az elmúlt hónapokban.
Az ősz lehet a közösségbe visszatérés időszaka – de egyben jó alkalom arra is, hogy ha valami már régóta visszatérően zavarja a gyermeket, végre utánajárjunk.
Dr. Papp Eszter gyermektüdőgyógyász





Hozzászólások