A motivációm saját magamnál indult… saját tapasztalataim nyomán…
Szeretettel osztom meg veled, hogy testileg mi volt a motivációm, és mit tettem önmagamért.
Ha van kedved kedves olvasóm, hozz egy csésze finom kortyolgatni valót, kuckózz be, mielőtt belefogsz!
Szóval nem volt tudatos döntés, hanem mindig az élet hozott elém újabb és újabb választási lehetőségeket, döntési szituációkat, kihívásokat, melyek fokozatosan változtattam, így az életem részei lettek.
TESTI SZINTEN
Testmozgás
A sport szerves része életemnek óvodáskorom óta. Így az sosem volt kérdés, hogy mozgok - e..
Voltak persze élethelyzetek, amikor elmaradt huzamosabban, viszont egy idő után a szervezetem jelzi, menni / tenni kell! Eleinte szertornáztam, majd iskoláséveimet a
röplabda határozta meg (nincs csábítóbb illat számomra az izzadt tornaterem szagánál.
Sosem féltem újat kipróbálni, így egyetem alatt különböző aerobicszerű mozgásformákat űztem, illetve megtanultam korcsolyázni. Fiatal szülőként maradtak az aerobicszerű órák, korcsolya immár görkorcsolyával egészült ki, és a jóga is a palettára került - akkor még csak fizikai hatása miatt. Jóga a tanításaival 2015 óta életem rendszeres résztvevője, tanításai harmonizálnak, llleszkednek önismereti utammal. Eleinte a hatha irányzat, jelenleg pedig a kundalini vonal vezet.
Régi vágyam volt kajakozni megtanulni, így pár éve ahogy az időjárás engedi az is a repertoár része, mint ahogy a tollaslabda, hobbi strandröplabda a kirándulások mellett. Szóval színes a paletta és a mozgás fontos.
Táplálkozás
Gyerekeim születése után egyre jobban elkezdett foglalkoztatni, hogy mit eszem. Akkor még leginkább amiatt, hogy nem szerettem volna jobban meghízni. Kezdtem nem jól érezni magam a bőrömben. Szerencsére sosem voltam elhízott, de egy pont után mégis zavartak kilóim. Így valamelyest változtattam az étrendemen, elkezdtem odafigyelni, mit mivel, mennyit eszem.
Ráadásul pattanásaim kamasz korom óta nem akartak elmúlni. Akkoriban a kávémat három púpos teáskanál cukorral és két púpos teáskanál tejporral ittam. Miután felmerült bennem a lehetőség, hogy a cukor okozza, így fokozatosan leszoktattam magam róla. Ma már alig használok cukrot, azt is inkább méz formájában. Édesítőszereket, ha lehet, kerülöm. Valamelyest javult a bőröm, de nem lett tökéletes.
Stresszesebb időszakban reflux is felütötte a fejét nálam, amire néha
savcsökkentőt vettem be. Arra az időre tehető, hogy kezdtem a meditációval ismerkedni. Azt észleltem néhány alkalom után, hogy jelentősen csökkent, vagy akár meg is szűnt a refluxom (időről - időre még egy – egyszer még megmutatja magát, de zongorázni lehet a különbséget. Arról az áldásos mellékhatásáról nem is
beszélve, hogy a gyerekeim a nyakamon ugrálhattak, akkor is türelmes tudtam velük maradni.) Ugyan nem ezért kezdtem meditálni, ezt csak úgy észrevettem, hogy szinte elfújták…
Időnként lelkes lettem arra vonatkozólag, hogy a krónikus orr-garati
váladékcsorgásomnak utánajárjak. Egy ideig azt gondoltam, mivel a kórházban állandóan hurutos gyerekek közt vagyok, belefér, normális. Biztos, ami biztos, persze készült labor – tejallergia irányában is, CT, fül – orr – gégészeti vizsgálat (mert akkorra a refluxom már gyakorlatilag múlt), egyik sem mutatott ez irányban eltérést.
Illetve van /volt kb 15 éves vashiányos vérszegénységem, ami vaspótlásra sem akart javulni.
Ugyan nem jelentős dolgok, ettől simán vittem a mindennapokat, de azért ott motoszkált a fejemben, ez nem biztos, hogy rendben van!
A táplálkozásunk radikális változtatásában a pontot az „i”-re az jelentette, mikor kezdtek ízületi panaszaim megjelenni, ami családunk női ágán végigvonul. Plusz a lányom inzulinrezisztenciájára is ekkor derült fény.
Ez időtájt kezdtem el természetgyógyászati képzésemet, ahol kapcsolatba kerültem táplálkozási tanácsadókkal. Ők meséltek pár szót a hagyományos laborokban nem elérhető ételintolerancia vizsgálatokról. Megcsináltattam mindkettőnknek egy akciós ajánlat keretében, mivel nem olcsó.
Hááát… mit mondjak…. A lányom tesztje ugyanazt mutatta, mint az enyém, csak még nem olyan kifejezett értékekkel (volt pár év előnyöm eljutni azokra a szintekre… :) ) Másrészt a teszt kimutatta a hagyományos vizsgálatokkal nem kimutatott tej, tojásfehérje, és egyéb allergiáinkat.
Az együtt, de még nem mindig tökéletesen tartott diéta nagy könnyebbség lett bizonyos tekintetben, mert a hűtőben már nincsenek ott az állandóan csábító ínycsiklandó alapanyagok – hogy nem menjek messze, egy tejföl pl. Ugyanakkor nehezebb is lett átmenetileg, mert újra kell gondolnunk, mit hogyan készítünk el.
Szerencsére teljesen partner benne a lányom és családom többi tagja is. Arról nem beszélve, hogy lányom is segít sokszor, neki az a büntetés, ha kizavarom a konyhából.
Ezek mellett elkezdett bekúszni az a gondolat, hogy testem jelen életem kísérője. Tehát sok múlik azon, mit adok neki táplálékul! Nem mindegy, mit adok neki, hiszen ezen táplálékok alapanyagai fognak testem megújuló sejtjeinek, szöveteinek építőkövéül szolgálni! Egyáltalán nem mindegy, hogy betegségek
kialakulását segítő vegyszeres kajákat, vagy valós tápanyagul szolgáló él-elmet.
(Azt már csak zárójelben teszem hozzá, kismamák ezekkel támogatják – vagy sem -leendő kisbabájuk szervezetét! Csodálkozunk a jelenleg kapható kész, félkész kaják
– nem tudok rájuk ennivalót vagy táplálékot írni rájuk – mellett egyre több vegyszert használva a környezetünkben, hogy egyre több a beteges gyermek?! De senkit nem szeretnék nyomasztani, csak elgondolkodtatni! Mi is ettünk, extrém ritkán eszünk ilyeneket)
Így fokozatosan változtattam az étkezéseinken, illetve leginkább eleinte az alapanyagok minőségén. Sokszor nem volt könnyű tartani, míg rutinná nem vált, mit honnan szerzek be.
És jelentem, még most is időnként belefutunk diétahibába. De ez az élet! Olyankor megérzem, hogy valami nem stimmel…
Hát jelenleg itt tartok / tartunk táplálkozásilag.
Sokan azt mondják, drága a minőségi étkezés! Valóban. Az alapanyagok azok, viszont minőségi ételből nem igényel annyit a szervezet. Ugyanakkor az olcsó mellett szinte éhezik. Sokkal többet fogyasztunk, tömünk magunkba belőlük.
Mindemellett igyekszünk minőségi vitaminokat, ásványi anyagokat is szedni, mert jelen étkezési alapanyagok a vizsgálatok szerint kb. fele annyi vitamint és ásványi anyagot tartalmazzák kb. 30 évvel ezelőttihez képest, hiába veszem termelőtől (nem bio) a piacon a zöldséget, gyümölcsöt, földjeink annyira kizsigereltek.
Azt tapasztalom, a testem / a szervezetem jobban van.
Érzem, látom magunkon a változásokat. Kevesebb tünetem van, fizikailag többet bírok. Ráadásul nem kell még annyi gyógyszert sem vennem , mint korábban, pedig nem szedtünk korábban sem sokat.
Gyógynövények, illóolajok
Fokozatosan kúsztak be az életünkbe. Persze hallottam egészségtámogató hatásukról korábban is, egész minimálisan használtuk is őket, de igazán tudatosan az aromaterápiával ismerkedés során törtek be mindennapjainkba. Azóta
gyógyszerfogyasztásunk a minimálisnál is minimálisabbra esett vissza.
Ami pedig számomra külön öröm, hogy kamasz, illetve lassan fiatal felnőtt gyerekeim is már ezekhez nyúlnak első körben egy – egy tünetük, betegségük során.
Egyéb
Nem volt tudatosan kiemelten prioritás a szervezet méregtelenítése. Azonban érdekes dolgokat hallottam róluk, kipróbáltam néhányat (több különböző 7-10 napos tisztítókúrán vagyok túl). Mivel sokkal jobban érzem magam utánuk, így többé - kevésbé az életem része lett.
Azt viszont érzem, ahogy fokozatosan tisztul a különböző hatásokra a testem, egyre gyorsabban/ jobban reagál a gyógynövényekre.
Ha már a testemet/ lelkemet méregtelenítem, hozzá tartozik, hogy háztartásunkban is elkezdtem arra figyelni, mivel takarítok, mosok, mosakszunk, stb.
Tarts velem az utolsó résznél, ahol a mentális motivációmról írok!
Szeretettel,
Eszter